Dél körül érkezünk vissza Chiang Mai-ba. Kis pihi, újabb találka a kis csapattal. Úgy néz ki, hogy a beszéd témák kifogyhatatlanok. Csatangolunk az éjszakai piacon, aztán irány party time. A koreai páros hazamegy pihenni, mi Carmen-nel reggelig küldjük, beszélgetve, táncolva, biliárdozva. Hajnal 5-kor jó ötletnek tűnik felhívni a Pockit, és végre boldog szülinapot kívánni neki. Biztos boldog, amikor felébresztjük, és hárman másfél nyelven elénekeljük neki Halász Judit örökzöld slágerét :)
Másnap Carmen szállásának tetőteraszán pakolásszuk össze magunkat, amiben segít a közösen készített spanyol omlett. A délutánt átnyugizzuk.
Még egy utsó találka a koreaiakkal, könnyes a búcsú, ahogy a kis csapat kettéválik. Épp elérjük az éjszakai buszt, ami 10 óra alatt levisz minket Bangkokba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése