március 5. Bangkok/Thaiföld (eszti)

Jó sétálós nap ez, bejárjuk Bangkok belvárosát keresztbe-kasul. Megnézünk néhány gyönyörű templomot, ellátogatunk piacokra, elveszünk az utcákon. Meglátogatjuk az oszlopot, ahol a város védő szellemei laknak. Ez a 0-s mérföldkő is, és a városok távolságát, a védő szellem-oszlopok távolságával határozzák meg. Ezek ma is élő részei a thaiok mindennapjainak, folyamatosan hordják ide az adományokat, virágokat, füstölőket stb, és imádkoznak.
A piacok óriás kiterjedésűek, és javarészt specializálódottak.
Eljutunk pl egy virágpiacra, ahol számos utca nem is látszik a virágözöntől. Nem is értem igazán, hiszen egy egész utca ugyanazt a virágot árulja, ugyanannyiért. Ugyanez igaz az kütyü piacra. Jó pár utcán át csavarokat, szögeket, szerszámokat, kábeleket, világító bármiket árulnak. (apa, nekem az egész olyannak tűnik, mint egy gigantikus meo  )
A virág és csavartengereket csak a kaja árusuk szakítják meg időnként. Ez eddig egész Thaiföldre igaz, hogy ha megéhezel, az tuti, hogy 20 méteren belül van egy kis kocsi, amin valamit sütnek. Itt a helyieknek szánt piacion árrekordot is döntünk. Két nagyon finom tál étel (egyik rák, másik sertés) egy fél literes kóla és egy fél literes víz 500 Ft. Ezeken a helyeken végre nem mi vagyunk az eladók célcsoportja, senki nem foglalkozik velünk túlságosan, ami jó érzés.
Az egész napi lófrálás után otthon pihenünk kicsit, és némi hangolódás után úgy döntünk, hogy buliznunk egyet Bangkokban. Elsétálunk oda, ahol a nagy nyüzsi van, a már régebben említett hátizsákosok utcájára. Hát életben most sincs hiány, de valahogy most még groteszkebb az egész hely. Én viszonylag gyorsan viszonylag szarul érzem magam, ahogy nézelődöm. Az egész hely valahogy cool próbál lenni, de nem nagyon sikerül. A nyugati turisták próbálnak olyanok lenni, mint a keletiek, az thai fiatalok próbálnak úgy kinézni, mint a nyugatiak. Miniszoknyák, arcfehérítők stb. Olyan, mintha egy freak show-t néznénk… A fiataloknak ezt a álomhajhászó erőfeszítéseit még megfűszerezi az utcán alvó hajléktalan helyiek, és nyomorék árusok, és a fiú-lány utvalányok látványa. Viszonylag gyorsan elhagyjuk ezt a pulgatóriumi forgatagot, és biztonságra lelünk a kártyapaklijaink mellett. Annak reményében fekszünk le aludni, hogy hamarosan pótoljuk az elmaradt ereszd el a hajamat.