2010. augusztus 3.

július 27-28. Utazás/Korea-Kína (eszti)

Még intünk egyet a koreai barátainknak, ahogy reggel 9-kor a sarkon kiforulva nekivágunk a hosszú útnak. Két óra metrózás után kiérünk a kikotőbe, és felszállunk egy giga hajóra. Kapunk ágyakat is, mivel 26 órát fogunk a vízen tolteni. A cél Peking.

A hajó kényelmes, de már érezni valamit Kínából, az emberek hangosabbak, a folyosók piszkosabbak, megyünk vissza „Ázsiába”. Azért biztos ami biztos, van vagy 8 karaoke szoba. Az órák gyorsan telnek, ahogy olvasgatjuk az útikonyvünket, meg filmeket nézünk a laptopon. Másnap délután 2 korül kotünk ki. A hajó belsejéből azt hisszük, hogy kod van, de ahogy kiszállunk, dobbenten jovünk rá, hogy ez a szmog!!

A határon minden gordülékenyen megy. Ahogy kijovünk az épületből, egyből megrohamoznak a taxisok, és azt bizonygatják, hogy nincs buszjárat a városba. Indonéziát megjárva csak megmosolyogjuk a próbálkozást, és fél óra múlva már buszozunk is a vonatállomás felé. Peking belvárosa még 120 km a kikotőtől, úgyhogy az út még korán sem ért véget. A távolságok itt más léptékben mérendők. Minden csak kínaiul van kiírva, de egy segítőkész lánynak koszonhetően jegyet veszünk a világ leggyorsabb vonatjára. A szerelvény teszteléskor 390 km/órát fut, minket azonban mindossze 330-cal repít Peking felé. A sebességet nem érezni, a figyelmünket inkább az egyre novekvő szmog-kod koti le. Mire megérkezünk, egyszerűen nem látni a Napot. Ilyesztő.
Egy kis silabizálás, és látjuk, hogy már csak 3 metróvonal választ el minket a szállásunktól. A metróhoz fémdetektoros kapukon kell átmenni, a cuccainkat is átvilágítják. Nem mondom, hogy óriás boldog vagyok, amikor harmincakárhány óra utazás után kipakoltatják velem a hátizsákom, hogy megnézzék a szúnyogriasztót, csak, hogy felszállhassak a metróra. Na de annyi baj legyen, ez már a célegyenes. A mozgólépcsőn haladva kinézek a falon lévő óriásplakátokra. Egy várost látni rajtuk, és hirtelen valami jó érzés tolt, gondolom, ide el kéne menni. Ekkor esik le, hogy a magyar Parlamentet bámulom. Mi szolgáltatjuk az egzotikus hátteret egy mobilreklámhoz :)

Este 8 van, mire a szmogfelhőből kirajzolódik a hostel. Juhéj!! Kivakarjuk magunkat az 1 tonna piszokból, és egy nagyon jót alszunk.

2 megjegyzés:

  1. Annyira jók vagytok!
    Ezt a verset meg küldöm nektek a házassági évfordulótokra szeretettel.

    Kányádi Sándor: Két nyárfa

    Én sem volnék, ha nem volnál,
    ha te hozzám nem hajolnál,
    te sem volnál, ha nem volnék,
    ha én hozzád nem hajolnék.

    Osztódom én, osztódol te:
    só vagy az én kenyeremben,
    mosoly vagy a bajszomon,
    könny vagyok a két szemedben.

    Köt a véred, köt a vérem:
    szeretőm vagy és testvérem.
    köt a vérem, köt a véred:
    szeretőd vagyok s testvéred.

    Szellőm vagy, ki megsimogatsz,
    viharom, ki szerteszaggatsz,
    szellőd vagyok, ki simogat,
    viharod, ki szétszaggatlak.

    Ha nem volnék, te sem volnál,
    én sem volnék, ha nem volnál.
    Vagyunk ketten két szép nyárfa,
    s búvunk egymás árnyékába.

    VálaszTörlés
  2. Nagyon koszonjük!!!!! :)

    Képzeld, találtam még pár képet az ír utatokról, majd átküldöm, jó?

    Nagy puszi

    VálaszTörlés