A kikotőbe érve már érezni lehet a hely pozitív kisugárzását.
Nem kicsit valószínűtlen a látvány. Alpesi táj, a tavat minden irányból magas fenyvesekkel borított zold hegyek veszik korül.
Katolikus templomok bádogtetejét süti a reggeli napfény, csak a pálmafák és a fatorzsből kifaragott kis halászhajók árulkodnak arról, hogy valójában Észak-Szumátrában vagyunk. Fél óra békés hajókázás után (a hangszoróból ordító helyi Zámbó Jimmyk kíséretében) meg is érkezünk a szigetre. Innen még robogóval negyed óra, amire találunk egy csillagos 5-os szállást. Szép kis szoba igaz a wc-n és fürdőn osztozunk másokkal, de egyrészt a szálló ezen részén nincs más, másrászt van melegvíz, ami itt hiltoni luxusnak számít. Az ára is hihetetlen 800 Ft¬/éj, gyorsan be is csekkolunk. Reggel 8 van, de nálunk már este. Pár perc séta után rájovünk szép táj ide vagy oda, aludnunk kell. Délután korbesétálunk picit, a szigeten sok a a hangulatos étterm, kávézó, a fafaragásokat áruló üzlet és a rohangáló kisgyerek.
Az eddigi indonéz tapasztalatok után előszor kicsit félünk, azoban pár perc után már tudjuk, itt mosolygós és jókedvű emberek élnek, még egy fél óra és azt is tudjuk, hogy nagyon jól főznek. Az idő is nagyon kellemes. Napkozben a megszokott (nem lehet megszokni) kánikula helyett kellemes 25 fok van.
Másnap lábat lógatunk, és lecsapolt energiáinkat toltjük fel a tóparton, este az étteremben (ahol osszeismerkedünk egy belga lánnyal), még késobb a laptopon Ogami Itto kaladjait figyelve (egy zseniális 6 részes japán manga adaptáció, ami a 70’es években készült-koszonjük Zoltinak)
Harmadnap robogót bérlünk, hogy megnézzük a szigetet, amit a tiszta vízű 100 km hosszú, 50 km széles és 450m mély tó vesz korül.
Előszor megnézünk egy kicsit gagyi néptánc bemutatót a helyi múzeumban, majd 2 óra álomrobogás után elérkezünk a sziget másik nevezetességéhez, a termálforráshoz.
Ez üti a táncbemutatót is, rádásul piszkos is. Hab helyett a tortára itt lisztkukacoktol hemzsegő palacsinta kerül, amit az Esztinek szolgálnak fel a forrás meletti étteremben. Ez a „minden tapasztalat jó valamire” kategóriába kerül. Azonban ez nem nagyon befolyásolja a hangulatunkat. Visszafelé 5 percenként megállunk a tájat és a nekünk pozoló helyieket fotózni. Témában nincs hiány.
Gyonyorű, tradícionális indonéz házak, kacskaringós utak mentén. Ugy tunik, hogy az itt lakók egyik álma, hogy az erre járó túristák fényképein ők is rajta legyenek, nem rosz:). Mindenki szól hozzánk egy-két kedves szót. Egy út menti teázó bódében sikerül lencsevégre kapnunk Eszti kedvenc helyi bácsiját is.
Az utolsó egy órát az ír időjárásra kísértetiesen hasonlító égszakadásban robogjuk végig, (itt azonban ez is nevetést csal elő belőlunk) ami egész estig kitart.
Vasárnap reggel korábban kelünk, mint az éttermek. Sétálunk egyik helyről a másikra. Mikor leülünk egy padra pihenni megtámad minket egy iskolás csoport. Negyven gyerek tanárokkal, videókamerákkal, fényképezőgépekkel, papirral és ceruzával felfegyverkezve, a semmiből előteremve rohamoz meg minket. Megtudjuk, hogy az iskolai angoloktatás része, hogy a gyerekek túristákkal beszélgessenek. Másfél órán keresztül bombázzuk egymást kérdésekkel. Engem előszlor a lányok kérdeznek, az Esztit a fiuk, majd csere. Nekünk még a feladatunk, hogy minden tanulóról írjuk pár sort. Nem tudom, hogy ők vagy mi élvezzük jobban a szitut, de nagy a boldogság az alkalmi osztályteremben.
Délután a tóparon olvasunk, nézzük a helyi halászok technikáját, a parton kézzel mosó nőket és pancsoló gyerekeiket, mindehez a távolból Jimmy üvolt.
Este a szálláson megnézünk egy nagyon jó zenés-táncos bemutatót. Dobok, gitárok kíséretében férfi kórus énekel, lányok táncolnak. Érdekes módon a dalok, a hangszerelés, még a ruhák is Latin-Amerikát juttatják az eszünkbe. Egy szám kivételével, mely szerintünk egy alpesi jódli itteni adaptációja :)
Hétfő reggel búcszunk a szigettől. Nagyon pihentető 5 napot toltottünk itt. Lelki ráncaink kisimulva, Indonézia zordabb lakói ellen felvértetezve új ismerősünkkel, a belga Roselein-nal kiegészülve szállunk hajóra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése