február 13. - első bejegyzés - Bangkok/Thailand (miki)

Erre vártunk és készültünk az elmúlt másfél évben, és most itt fekszem egy hostel ágyán, keresem a megfelelő szavakat, de azok nem kívánkoznak előjönni, hogy a fene egye meg őket. Na, várjunk csak, itt jönnek - egy kellemesen eseménytelen és meglepően rövidnek tűnő félnapos repülés után ma délután fé egykor landoltunk Bangkok repterén. Még akkor sem hittem el, hogy igaz a történet, amikor a 30 fokos hőség és pára az arcomba csapott. Kb. fél órát csak ücsörögtünk és szemléltük, hogy mi is történik körülöttünk. Ezt az aktív meditációt csak a limuzin szolgálat sofőrjeinek egy esetleges fuvarra tett ajánlatai törték meg. Mivel azonban ezek nem voltak sem túl zavaróak, sem túl realisták, így belsőnket sem borzolták fel túlságosan.
Miután az Era is megérkezett Dublinból (kb. 3 órával később), taxiba pattantunk, hogy saját bőrünk érezzük a hírhedten veszedelmes bangkoki forgalomnak nevezett káoszt. Elsőre tényleg átláthatatlan és veszett tempóban hajtanak, igaz ugyanakkor az előzékenység ázsiai megfelelőjét is felismerhettük. Választásunk nem lévén a sors és a sofőr kegyeire biztuk magunkat. Kb. egy óra múlva megérkeztünk a hostelba, ahol egy tágas és tiszta, ám ablaktalan szoba várt minket. lepakoltunk és elindultunk felfedezni a környéket, ami igazi távol-kelti sürgs-forgásnak ad otthont.

A fél órás kiruccanásnak korgó hasunk parancsolt megálljt. Még negyed óra bénázás és máris rendeltük első thiaföldi kajánkat egy arab étteremben:) Csalódásunkat csökkentete, hogy a kaja jó is és sok is volt, Ezután a Petivel és a Zsuzsival találkoztunk a kilátás nélküli szobájú hostel elött, ahonnan egy kicsit zavart köszöntés után(utoljára Dublinban láttuk egymást, most meg itt ölelkezünk Bangkokban). Sikerült a közeli étteremben nekik is enni valamit. A részletekre nem térnék ki, de az arab vacsoránk igazi thai nemzeti étel volt ehhez képest- a zsuzsi magyar gulyást rendelt, ai valamilyen olasy tészára hasonlított a legobban.

Ezután kicsit izgatotan vágtunk neki első tuk-tukos utunknak, ami roppant viccesre sikerült, ami a jármű kis méretének, nagy sebességének és öt utasának kölcsönhatásának volt köszönhető. Úti célunk a kinai negyed volt, két sör után azonban rájüttünk, hogy egy nappal korábban érkeztünk az újévi buliba!
Kicsit még lófráltunk, megcsodáltuk a diszleteket, elszrnyűlködtünk a cápauszonyleves kinálaton, majd ismét tuk-tukot keritettünk, most már bátrabban alkudva. Fáradtan, de szomjasan érkeztünk vissza a szálláshoz, ahol a közérben már a kasszánál a kezünkben sörrel állva tudtuk meg, hogy az ilyenfajta mulatsághoz náluk már késő van. Közvetett tanácsukat megfogadva visszamentünk a szállóba és lefeküdtünk szunyálni.
M.