február 18. Ko Hong/Thaiföld (eszti)

Viszonylag korai kelés, reggeli a szálláson, aztán lesétálunk a partra a hajóhoz. Kiderül, hogy a hajóhajtó és társa az előző napi rasztás barátaink, szóval elég önfeledten indul az út. Nagyobb facsónak a járgány, csak mi utazunk vele, körbenézek, mindenkinek fülig ér a szája. Aztán meg leesik az álla. Gyönyörű szigetek közé érünk, nehéz elhinni, hogy ez most élőben megy. A fő rasztás, Bob (mi más?), folyamatosan vidítja a népet.




Álompart egy szigeten, aztán úszás a lagunában. A másik srác felhoz egy halom tengeri csillagot, barátkozunk velük egy kicsit, aztán mi is készítünk egyet.




Tovább hajóval másik sziget, itt már túristák sincsenek, csak a helyi tengeri rendőrség elszánt alkalmazottai. Álomszép öböl, ici-pici part, pálmafák, bambusz kunyhó és a "rendőrök", akkokkel néhány perc múlva együtt örulünk a helyi fűszeres rum-csodának :) Mindenki nagyon közvetlen, pillanatok alatt otthon érezzük magunka. Aztán úszószemüveg, pipa, úszkálunk a halakkal, én meg is érintek egy csíkost! Jaj, de jó!Fényképezek, hamar rájövök, hogy fölösleges túlkomponálni a képeket, mert annyi gyönyörűség vesz minket körül, hogy csukott szemmel is csoda fotók készülnek.
Még csak 4 óra, de elég kimerülten indulunk haza. Óriás kajázás, aztán helyi közértből sörök, esti kártya parti. A ház előtt ülünk, még mindig dög meleg van, a Zsuzsi pedig elkalapál mindannyiunkat Rikitikiben.