február 16. Bangkok/Thaiföld (eszti)

Egy viszonylag normális isdőben történő kelés után elhagyjuk a szállást, és elvisszük a pályaudvarhoz a csomagokat megörzésre. Már nagyon elszántak vagyunk a királyi palotát illetően, szóval első utunk oda. A tuk-tukozást sikerült még tovább fejleszteni. A rendszer a következő: ékszerüzlet fizet tuk-tuk sofőrnek, hogy vigyen vásárlót, mi bemegyünk, körbenézünk, pár perc múlva kijövünk, és utána ingyen fuvar a palotához. Juhéj!
Végül csak bejutunk a szent falak közé. Csak hosszú ruházatban lehet bemenni, így néhányunknak kölcsönözni kell megfelelő gúnyát. A belépő elég húzós, de ami bent van, az egyedülálló. 20-30 kisebb nagyobb épület, templom, szentély, mindegyik más, de pazarabbnál pazarabb kivitelezésben. Itt van az orzság legszentebb Buddha-szobra, egy apró (75cm) jáde szobrocska, ami köré egy elképesztő temolomot építettek. A helyleírást inkább nem is folytatom, majd mesélnek a képek (amint képesek leszünk csatolni őket :) - a szándék megvan)
2-3 óra bolyongás és ámuldozás után kijövünk, egy gyorsat kajálunk a palota előtti téren, aztán újra nyakunkba vesszük a várost. Elsétálunk egy tradícionális városrészbe. Tök jó csak így tekeregni, nézni, ahogy az emberek élik az életüket az utcán. Semmi nem steril, minden koszos, de minden élő. Séta tovább, végül eljutunk egy Arany Hegy nevű templomhoz, ahova fellépcsőzve gyönyörű a rálátás az egész városra, méltó búcsúzás a Bangkoktól. Kb 2 óra múlva, este 8-kor indul a buszunk le délre. Újra tuk-tuk. Azt hittük, az ingyen fuvar már tovább nem fejleszthető, de az ürge felajánlja, hogy ha elvihet minket 3 szabászhoz körbenézni, akkor ő fizet :)Erre már nincs időnk, de megadja a számát, mikor megtudja, hogy jövünk még Bangkokba. Azt mondja, egy nap alatt végig látogatunk 50 szabászt, és keresünk 1000 bath-ot (kb 5000ft). Juhéj! Már melónk is van!
Gyors kaja a busz előtt, aztán indulás vidékre. A busz maga elég puccos, légkondi, tv, de hamarosan előbújnak a csótányok, hogy el ne felejtsük, hol vagyunk. A 14 órás út javát sötétben tesszük meg, szóval nem sokat látunk a tájból. A sofőr pszichopata, köpköd, káromkodik, egy csajt majdnem ott hagy, úgy kell a busz elé állnia, de azért biztonságban elvezet minket Krabi-ig. Útközben majdnem megnézzük a Terminátor 4-et, de a készülék 5 perc múlva bekrepál, úgyhogy csak kómázunk. Délelőtt 10-re megérkezünk.