Miki ébreszt. Fél 11. Gondolom, jó késő van. Mi van? Hol vagyunk? A fejem majd szétrobban, hányingerem van, és lassan kezdem felfogni, hogy nem vagyunk túl ügyesek, mivel a Koreába tartó hajónk 10 perce elment. Próbáljuk pakolni a táskánk, de teljesen kész vagyunk. Soha életünkben nem voltunk még ilyen másnaposak. Azt gondoltuk, hogy több év dublini edzőtábor után nincs új a Nap alatt. Hát van. A reggeli esélytelen. Elindulunk a kikötő felé. Úgy tippeljük, hogy fél óra alatt kiérünk. Hát több, mint 2 órán keresztül vonszoljuk magunkat a táskákkal. És mi még azt hittük, hogy a Fuji megmászásához kell akaraterő. Amennyire agykapacitásunk engedi, reménykedünk. Reménykedünk, hogy valami csodával határos módon, a reggeli hajóra szóló jegyünkkel felengednek egy másik hajóra. Reménykedünk, hogy egyáltalán van másik hajó még ma, és reménykedünk, hogy azon a másik hajón van két szabad hely, és nem kell ugyanezen az úton visszavonszolnunk magunkat.
Amikor végre kiérünk, gyorsan kiderül, hogy minden kívánságunk teljesül, a reggeli jegyekkel fent vagyunk a két óra múlva induló következő hajón. Hurrá. Vagy valami ilyesmi. Próbálunk örülni, de közben haldoklunk. Felváltva járunk a wc-re hányni, pedig már délután 3 van. Nem is értjük az egészet.
A lényeg, hogy feljutunk a 4 órás hajóra. Az egész persze japán precizitással, pontossággal és kényelemmel működik, amiért most valóban nagyon hálásak vagyunk.
A hajó meg se billen, ahogy ezerrel hasítja a hullámokat, és amikor 3 órával később kikötünk Koreában, már kettővel jobban vagyunk. Ez persze még így se sok, de legalább van erőnk végigcsinálni a határátlépéshez szükséges procedúrát, és a szállásunk felhajtását.
Este 9-kor már egy koreai hostel konyhájában szürcsöljük a teánkat. A nap tanulsága: egyenlőre soha nem iszunk!
Éppen azon morfondírozok, hogy vajon mennyi európai turista jut el ide Busanba, amikor a házigazdánk szól, hogy a szobánkat két magyar sráccal fogjuk megosztani. 5 hónapja az első magyarok (persze a Miki tesókat leszámítva)! Kicsit le vagyunk strapálva, de azért így is szuper töltött káposztáról beszélgetni :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése