A reptéren kiderül, hogy Japánba csak úgy engednek be, ha felmutatjuk a továbbutazásunkat bizonyító repjegyet vagy hajójegyet. Nekünk ilyen nincs, a reptéren nincs net, így venni sem tudunk. Így csak Kuala Lumpurig kapjuk meg a beszállókártyát, ahol át fogunk szállni. A két gép kozott van három óránk. Megoldás: kicsekkolás a kuala lumpur-i reptéren, gyors maláj vízum igénylés, hogy egy óra alatt megvegyük a hajójegyünket Japán és Dél-Korea kozott, aztán visszacsekkolás. Kicsit necces, de sikerül, így a második, 7 órás repülő utunk már nyugodtan telik. A fedélzeten „amit eszel-iszol”, egy halom mozifilm, keleti kényelem :)
Este 7-re érkezünk meg a tokiói reptérre. Mivel a lányok gépe csak reggel jön, és mi szeretnénk őket megvárni, így az éjszakát a reptéren töltjük. Este a rendőrök kedvesen felveszik az adatainkat, megmutatják, hogy melyik ülésen aludjunk, aztán jó éjszakát kívánnak. Legnagyobb meglepetésemre a 35 millió fős Tokió reptere éjfélkor bezár. (Szerencsére mi ezt belülről állapítjuk meg :). A fáradságnak koszonhetően egész jól alszunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése